Ajánlatunk
Következő esemény
Események nem találhatóak
Legfrissebbek
Több, mint harminc pár esküvői fotója látható a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ (KVMK ) II. Téli Terasz Tárlatán.
A Házasság Hete alkalmából nyílt kiállítás célja, hogy a házasság fontosságára irányítsa a figyelmet, de egyben kordokumentum is, bepillantás az elmúlt évek, évtizedek ünnepnapjaiba.
Az anyanyelv amelyen megszólalunk meghatározza kulturális örökségünket, mellyel az személyiségünk része. Az anyanyelv nemzetközi napja egy olyan történelmi eseményen alapul, mely a mai napig példázza az anyanyelv és annak gyakorlásának a fontosságát.
1999. november 17-én az UNESCO az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította február 21-ét. A fontos történelmi háttéren alapuló világnap az anyanyelv fontosságát, azon belül is annak szabad gyakorlását, valamint oktatását, fejlesztését és a különböző anyanyelvek kulturális diverzitást tartja szem előtt.
Bartók Béla és Balázs Béla táncjátékát, A fából faragott királyfi című előadás olvasópróbáját tartották a Művész Stúdióban.
Bartók Béla és Balázs Béla együttműködéséből két halhatatlan remekmű született: A kékszakállú herceg vára című opera és A fából faragott királyfi táncjáték. Ez utóbbi mese egyszerre táplálkozik a magyar néphagyományból és az európai kultúrtörténetből. A szimbolikus, mágikus elemekből építkező történet két fiatal fordulatos egymásra találásáról szól. A világot látni induló Királyfi egy nap megpillantja a kastélya ablakában álló Királykisasszonyt, és szépsége annyira megigézi, hogy azonnal, szenvedélyesen beleszeret. Először azonban a természeti erők Tündére gördít akadályokat a találkozás elé, majd amikor a Királyfi legyőzi a fák és vizek támadását, a Királykisasszony gőgös, szeszélyes természete állja útját boldogságuknak. A Királyfi, hogy bizonyságát adja, mennyi mindenre képes a szerelemért, egy szépen faragott bábot készít a lánynak, voltaképpen saját fába álmodott mását, a Királykisasszony azonban „őt” sem méltatja figyelmére. Ekkor a Tündér életre kelti a fából faragott királyfit, és hirtelen fordulat következik be: a Királykisasszonyban élénk érdeklődés ébred a mozgó és beszélő bábu iránt, akit valójában a Királyfi lelke mozgat…
2000 márciusában egy bőrönd érkezett Tokióba, egy kis múzeumba. A fedelére ezeket a szavakat festették durva betűkkel: Hana Brady 625, 1931. május 16., Waisenkind – árva.
A tárgyaknak is van történetük, szíven üthet egy ütött-kopott barna bőrönd látványa is. Hana Brady bőröndje ilyen. Egy kamasz lány Auschwitzba érkezett vele. Ennyi maradt utána, belőle. A kofferen nem áll semmi más, mint a neve, a születési éve meg az, hogy árva. Ma már több mint hetvenéves lenne, de mindörökre tizenhárom marad.
1944. október 23-án érkezett Auschwitzba, még aznap megölték.
A gyerekek, akik látták a kiállított bőröndöt, tele voltak kérdésekkel. Ki volt Hana Brady? Milyen volt az arca? Mi történhetett vele? Azt akarták, hogy Fumiko Ishioka, a múzeum vezetője, mihamarabb találja meg a válaszokat. Fumikót is magával ragadja a gyerekek izgalma. Útnak indul, nyomok után kutat Európában és Észak-Amerikában. A bőrönd rejtélye visszaröpíti őt az időben hetven évvel ezelőttre, egy cseh kisvárosba, Hanához és családjához, akiknek boldog életét felforgatta és darabokra zúzta a náci megszállás.
A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Idősügyi Tanács hatodik alkalommal hirdet pályázatot nyugdíjas korúak számára, tanulsággal szolgáló írások, történelmi dokumentumok elkészítésére.
Pár éve született az ötlet, hogy könyvben meséljenek a mai nyíregyháziak egykori életükről, nyíregyházi történetekről.
A mai Magyarország első állandó színtársulata 1823. augusztus 24-én kezdte meg működését Miskolc városában, a Déryné utcában, a teátrum mai épületének szomszédságában.
A Miskolci Nemzeti Színház a bicentenárium alkalmából drámapályázatot hirdet, melynek első díjjal kitüntetett darabját a jeles nap alkalmából, 2023. augusztus 24-én kívánja bemutatni.
"Minden fejben dől el!" - szokták mondani. Talán egyetértünk ezzel, de az is lehet, hogy némi ingerültséget kelt bennünk ez a mondat, annyiszor hallhattuk az elmúlt évek során olyan értelmezésben, hogy elegendő "pozitívan gondolkodni", s önmagában ettől majd jól mennek a dolgok. Az élet minden bizonnyal nem ennyire egyszerű, s ha ezt már magunk is megtapasztaltuk néhány alkalommal, akkor fenntartásokkal fogadhatjuk a hasonló kijelentéseket.
Ugyanakkor ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a mentális beállítódásunk valóban jelentős hatást gyakorol a teljesítményünkre, a közérzetünkre, az egészségi állapotunkra, sőt, még az emberi kapcsolatainkra is. Például az élsportban bizonyos szint felett tényleg majdnem minden fejben dől el, erős mezőnyben a győzelem vagy vereség már jórészt a mentális állapoton és felkészültségen múlik. A gyógyítás világában is evidenciának számít, hogy amit elvárunk egy adott szertől vagy eljárástól, az nagymértékben befolyásolja a hatást. Alaposan dokumentált esetek bizonyítják, milyen lenyűgöző öngyógyító erők ébredhetnek a szervezetben a bizakodó gondolatok, a felépülésbe vetett hit, a pozitív elvárások nyomán. De gyakran a kapcsolataink sorsa is azon áll vagy bukik, hogy elég nagy súlyt helyezünk-e mindarra, ami a mi kezünkben (vagyis a fejünkben) van: az értékeinkre, az elveinkre, a meggyőződéseinkre, a józan mérlegelésre, a stratégiaalkotásra. Annak, aki csakis a folyton változó érzései alapján dönt, nagyon nehéz lesz a kapcsolatait jól működtetni, s azokban kitartani.
A MI KOCKÁNK a rejtvényekről szól. A rejtvény nem egyszerű játék, hanem egyenes út az emberi kreativitás felé. Olyan készségeket aktivál mindannyiunkban, mint a koncentráció, a kíváncsiság, a játékosság, a megoldás keresésének vágya.
A Rubik-kocka sokkal több, mint pusztán egy lebilincselő rejtvény: igazi világjelenséggé vált. Könyvek, színdarabok és hollywoodi szuperprodukciók állandó szereplője, egyetemi kurzusok tárgya, világversenyek sporteszköze. Közel fél évszázados története során így lett közel egymilliárd ember játéka.
A Móricz Zsigmond Színháznagy sikerű, 2020. novembere óta több tízezer epizód-megtekintést elért online programcsaládja(Móricz-(F)Actor, Móricz Anno és Bencs SzalON című műsorok) 2021. februárjában egy negyedik műsortípussal is kiegészül: a Színház színművészeinek tehetségét különleges fénybe állító, Móricz Impro című online improvizációs mini-show a képzelet erejével nézőit egy elsöprő energiájú „mindent szabad”-világba repíti.
A vadonatúj online adássorozat egyes epizódjaiban a nyíregyházi teátrum népszerű színművészei nézőiket virtuóz improvizációs játékok és helyszíni ötletek alapján születő jelenetekkel szórakoztatják, melyekkel egyúttal a színészi alkotás kulisszatitkaiba, illetve saját, szinte kifogyhatatlan színpadi eszköztárukba is rendhagyó bepillantást engednek.
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára is indult az „Év Közösségi Tere 2020" szavazáson, amelyet tizenegyedik alkalommal hirdetett meg az Év Irodája csapata.
A megmérettetés során azokat a jelentkezőket díjazzák, akik új értéket teremtve formálják az irodapiacot, a munkáltatói kultúrát. Az „Év Közösségi Tere 2020" közönségszavazásának húsz jelöltje közül három debreceni induló, ebből kettőt – Debreceni Egyetem Élettudományi Könyvtár, Főépület - könyvtári Nagyolvasó – a DEENK nevezett be a versenyre.
Visszakapta régi fényét a Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplom belső tere. Ez Magyarország második legnagyobb evangélikus temploma, amely a mintegy kétezer fős befogadó képességével Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a legnagyobbnak számít ezen a téren. Nyíregyháza legrégebbi műemlék épületét kormányzati támogatással sikerült felújítani.
A templom külseje és tornya az ezredforduló első éveiben újult meg, így most a fő hangsúly a belső terén volt – ismertette Dr. Kovács László Attila, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze. Annak díszítettsége, sejtelmes atmoszférája különlegessé teszi a protestáns templomok között. Egyediek az építészeti megoldásai is, az erődszerű megjelenése pedig mintegy hangsúlyozza a bejárat fölött elhelyezet „Erős vár a mi Istenünk” jelmondatot, amely Luther Mártontól származik.
