Ajánlatunk
Következő esemény
szept.
29
2023.09.29 9:00 am - 3:00 pm
NÉPMESE NAPJA A MÓRICZ ZSIGMOND MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁRBAN
okt.
8
2023.10.08 9:00 am - 8:00 pm
Fesztivál az állatokért!
Public Relations
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, Ascher Tamás rendezésében látható június 9-től Pintér Béla és Darvas Benedek zenedrámája, a Gyévuska a Miskolci Nemzeti Színházban.
Az alkotók egy igazán különleges előadást álmodtak a miskolci színház Kamaraszínházának színpadára, melyről most az előadás dramaturgja, Enyedi Éva mesélt. Pintér Béla Gyévuskájában egyéni sorsok, küzdelmek, roncsolt társadalom, roncsolt életek jelennek meg a színpadon. Hogyan lehetne bemutatni ezt a zenedrámát annak, aki még nem ismeri a művet, nem volt még alkalma látni színpadon?
Miskolcon a 2023-as esztendőt a kultúra évének szánják, több jeles évfordulót is ünnepel a város.
A Csodamalom Bábszínház a 30., a Miskolci Szimfonikus Zenekar a 60., a Miskolci Nemzeti Színház pedig 200. évfordulóját ünnepli idén, így a 2023-as év Miskolc városában valóban a kultúra jegyében telik, igazán különleges vendégekkel. Fennállásának 200. évét ünnepli a Miskolci Nemzeti Színház. 1823. augusztus 24-én, 17 órakor elkezdődött a teátrum történelme Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című nyitóelőadásával.
Szabó Máté rendezése – a Co-Operával közreműködésben – Olaszországban és Bécsben már nagy sikert aratott, valamint több hazai városban is hatalmas lelkesedéssel fogadta a közönség Mozart operáját. Miskolcon különleges szereposztásban, újragondolva látható a Nagyszínház színpadán.
Mozart és Da Ponte első közös műve a vágyak és a meglepetések vígoperája, amely hol ellenállhatatlan humorral, hol szívbe markoló őszinteséggel mesél rólunk, emberekről. Szabó Máté lendületes, szellemes rendezése közelebb hozza a történetet a mai nézőhöz.
Miskolc Város Napja alkalmából a közgyűlés hagyományosan kitüntetéseket, díjakat ad át május 11-én azoknak a személyeknek, szervezeteknek, akik munkájukkal, tevékenységükkel kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, öregbítve ezzel a város hírnevét és dicsőséget szerezve valamennyi miskolci polgár számára.
Ezek közé tartozik a Déryné színházi díj is, melyet ebben az évben a Miskolci Nemzeti Színház színművésznője, Varga Andrea kapott.
Május 6-án végre a nagyközönség is láthatta, milyen bemutatókkal készül az idén 200 éves Miskolci Nemzeti Színház az ünnepi évadban. Szabadtéri rendezvényükön most is rengeteg érdeklődő volt, a színház művészei izgalmas programokkal készültek, Béres Attila igazgató pedig nyílt sajtótájékoztatón jelentette be a 2023-2024-es évad címeit.
A miskolci teátrum idén is gondolt ifjú és felnőtt nézőire az évadhirdető rendezvényük alkalmával.
200 évvel ezelőtt augusztus 24-én Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című előadásával nyitott meg a miskolci színház, és most, kétszáz évvel később szintén ezzel a darabbal veszi majd kezdetét a kétszázadik évad.
Az előadáshoz Mongólia budapesti nagykövete külön a színház számára készíttette el azt a tradicionális mongol hangszert, mely elengedhetetlen az előadáshoz.
A Miskolci Fotóklub „hazai pályán” segíti a Miskolci Nemzeti Színházat, hogy a megemelkedett rezsiárak mellett a teátrum tovább tudjon működni 2023. január és február során.
Kedves Közönség!
Fotózták már Önöket a Miskolci Nemzeti Színház pompás falai között? A Miskolci Fotóklub „Fotózás a Színházért” nevű eseményére szeretnék most invitálni Önöket. Legyenek Önök is a művészet támogatói, cserébe egy különleges fotózásban lehet részük. Páratlan élmény lesz ez a program fotósnak és modelljének egyaránt, a képeket pedig garantáltan szívesen nézik majd vissza évek múlva is! Érkezzen akár a párjával, gyermekével, családjával, vagy egyedül, a Színház falai elegáns és romantikus helyszínt biztosítanak, egyéni igényeik szerint. csodálatos fotók lesznek az emlékei mai világunknak. A fotózás alkalmaira ünnepi hangulat várja Önöket a színházi társalgóban.
A Százholdas pagony lakóit, Micimackót, a „csacsi öreg medvét”, Malackát, Nyuszit, Fülest, Kangát, Zsebi babát és Baglyot mindenki ismeri.
A bájos humorral és szeretetteli filozófiával átitatott történet, melyet a világ szinte minden nyelvére lefordítottak – még latinra és eszperantóra is – és amit A.A. Milne saját fiának, Christopher Robinnak kedvenc játékmackójáról írt, most Lőrinczy Attila színpadi átiratában, Nagy Nándor zenéjével kel életre a Miskolci Nemzeti Színház színpadán.
A világ kalapácsot és szögeket ad a kezünkbe. Néha pedig egy színházjegyet...
„Hétéves lehettem, amikor apám hirtelen felindulásból elvitt moziba. A TV-ben a Petrocelli ment, ezért nem annyira örültem. Aztán a film elején megszólalt a gitár, közeledett a távolból egy busz a szereplőkkel, és ezek a könnyeden teátrális sivatagi körülmények a 2000+ évnyi homállyal fedett, mégis örökös érdeklődést kiváltó történetbe úgy vontak be, hogy egész más emberként tekintettem a világra hazafelé menet egy kék Trabantban, 1984-ben. Most 2022 van. A világ is megváltozott – és én is. A Petrocellit már nem is adja a TV. Vajon mi a helyzet ma ezzel a különös történettel? Mi a szerepe ma mindannak, amire hivatkozva szöggel és kalapáccsal a kézben követünk el nap mint nap bűnöket, ha valaki valóban a vízen jár, lényegileg már észre sem vesszük, maximum készítünk róla pár képet a telefonunkkal. A Passió szenvedéstörténet, ugyanakkor Andrew Lloyd Webber művében olyan szenvedély történetét ismerjük meg, ami által a külső szemlélő óhatatlanul részese lesz és ezáltal részesül is mindabból a zenei ihletettségből, amelynek az alapjához mindannyiunknak van közünk. Egy útszéli kőkereszt mellett elhaladva, a templomban, az álmainkban, egy múzeumban egy festmény előtt, vagy ha csak széttárjuk a kezünket és szembe fordulunk a világgal, óhatatlanul szembejön velünk egy lehetőség, amit azonban csupán kívülről szemlélünk ahelyett, hogy a részesévé válnánk. Hiszen nem egyszerű. A világ kalapácsot és szögeket ad a kezünkbe. Néha pedig egy színházjegyet... – A zenei anyag rendkívül erős és ez nagyon ihlető erejű, főleg egy olyan erőforrásokkal rendelkező színháznak, mint a Miskolci Nemzeti Színház. Van abban valami, hogy épp most „találkozott” ezzel a színházzal ez a mű. Ezt pedig érdemes látni és hallani” – zárja gondolatait Szabó Máté a Misakolci Nemzeti Színház művészeti vezetője.
