Miért pont a tojás?

A húsvét elmaradhatatlan étke és tárgyi kelléke a díszített/hímes tojás. Jelkép, szimbólum. Keveredik benne a kereszténység előtti és a keresztény hagyomány, az újjá születő élet, a természet örök körforgása és Jézus sírból való feltámadásának örömhíre.

Miért írott tojás?

A Kárpát-medencében, tőlünk észak, dél és kelet felé található meg hagyományosan a viasszal megírt, majd megfestett, speciális tojásdíszítő eljárás, míg Nyugat-Európában az egy színnel megfestett tojás a jellemző. Írottnak mondjuk, nem rajzoltnak, mert a viasszal felvitt motívumok valamikor üzeneteket jelentettek: jó egészséget, szerelmi vallomást, elutasítást, védő, oltalmazó kívánságokat. Mára a jelentések elhomályosultak, de azokon a vidékeken, ahol ez élő és nem újjáélesztett hagyományként a gyakorlatban megmaradt (Erdély, Moldva, Felvidék) a tojásíró asszonyok minden mintának ma is tudják a nevét, és jó néhány díszítmény szimbolikus jelentését is.

Miért piros?

A leggyakoribb szín a díszítésben a piros: az élet, az egészség színe. Moldvában úgy tartják, hogy Jézus kiömlött vére színezte pirosra a tojásokat. Ma kiváló anilin festékekbe mártják a tojást, régen növényekből készítették a festőlevet, a piros és fekete színt a festőfából főzték, a sárgát az almafa hajtásából, de leggyakrabban a ma is kedvelt hagymahéját használják a festéshez.

És a története?

Bizony be kell vallani, hogy ennek a technikának a története homályba vész, éppen a tojás sérülékenysége miatt. A kutatók összefüggésbe hozzák azzal a tojástartósító eljárással, hogy az eltarthatóság miatt a tojást viaszba mártották, az befedte a pórusokat, így hosszan tárolható volt. Amit biztosan tudni lehet, az, hogy az i.sz. IV. században már szentelmény volt. Amikor a tudományos érdeklődés a népművészet felé fordult, a XIX. században a 80-90-es évektől kezdték begyűjteni és lerajzolni az akkor virágzó falusi hagyomány tojásdíszítményeit.

Mikor kell készíteni?

Hagyományosan a nagyhét alatt készültek a hímesek, leginkább a nagypéntek volt a tojásírás napja. Aki nem tudott készíteni, az ügyes kezű tojásíró asszonyoktól vásárolta meg.

Hogyan készül az írott tojás?

A tojásdíszítésnek számtalan technikája van, berzseléses, azaz levél- vagy papírrátétes, karcolt, patkolt, áttört, gyöngyös, pingált/ecsettel festett, matricás, textilrátétes. A legérdekesebb és legtöbb hagyománnyal bíró díszítés azonban az írott, batikolt, azaz viaszlevonásos technikával készül és készült. Alapelve, hogy ahol viasz került a tojásra, ott a festék nem fogja meg. Festés és száradás után a viaszt el kell/lehet távolítani. Csupán egy égő gyertyára van szükség, ennek viaszába és lángjába mártogatva az írókát, felvisszük a mintákat a tojásra. Lényeg, hogy csak a forró viasz fogja be a felületet, ezért folyamatosan mártogatni és melegíteni kell az íróka csövét. 

Milyen mintát írjunk?

A tojások mintakincse archaikus geometriai motívumokat, a reneszánsz és a barokk virágornamentika gazdag keverékét tárja elénk, de a díszítményekbe beépült török hímzések hatását is megfigyelhetjük. Közöttük általánosan elterjedtek a gereblyés, tyúklábas, fenyőágas, barkaágas, búzakalászos motívumok. Jellemző a sokféle virágstilizálás is: a tulipán, a török szegfű, az olaszkorsó, a gránátalma sokféle változata, a különböző levélalakok és pontocskák használata.

Ha megírtuk a tojást, jöhet a festés! Kihűlt festéklevet kell használnunk a viaszos technika miatt. Az utolsó munkafázis a viasz eltávolítása. Óvatosan gázlángba, bunzenégő lángjába tartva (a gyertya lángja nem elég meleg és kormoz) a tojás egy-egy részéről egymás után papírkendővel letöröljük a felolvadt viaszt. Villanylapon megmelegített rongy szintén kiváló. Óvatos, figyelmes mozdulatokat igényel, gyerekeknek ezt a munkafázist nem ajánljuk! Gyerekeknek az olvasztás helyett a felső-Tisza-vidéki technikát javasoljuk: aranyporos vattával bedörzsöljük a megfestett tojást, az aranypor a viaszos mintát fogja beszínezni.

 
Ha tetszett a hír további ajánlókról is értesüljön! Kövessen minket: